Szabó Nóra - NOSZA ékszerek

1. Pár mondatban írd le, hogy mivel foglalkozol!

Szabó Nórának hívnak, az alkotásaim NOSZA név alatt futnak. Ékszerkészítéssel foglalkozok, de szívesen elbíbelődök bármivel, a lényeg, hogy alkotni, újítani lehessen.

Nagyon vegyes a technika, amivel dolgozok. A kezdetek kezdetén - ami kb. 8-9 évvel ezelőtti időt jelent - drótékszereket készítettem. Aztán jött a sütőgyurma időszaka, ami inkább az alternatív ékszerek időszaka volt, eléggé szélsőséges, a tömegből kitűnni vágyó lányok érdeklődtek fülbevalóim iránt. Pl.: készítettem agyat, fület, hüvelyesborsót sütőgyurmából. A sütőgyurma után jött az újrahasznosítás időszaka, itt nagyon széles a paletta, amit anyagként felhozhatunk, hogy mit is használtam, pl. parafa, kávékapszula, söröskupak, gomb. Azt gondolom, hogy az újrahasznosítás a mai napig fontos helyet foglal el az alkotásaim között. Legújabb „szerelmemnek” pedig a fát említhetem, amire pirográf technikával dolgozok.

2. Miért pont ez(eke)t az anyago(ka)t választottad?

Szeretem a matt, natúr dolgokat. Azért a fent említett anyagokat választottam, mert egyrészt jó érzéssel tölt el a régi dolgok újrahasznosítása, jó érzés a már „semminek hitt valamiből” újat varázsolni, a fa lenyűgöz a maga természetességével.

A másik anyag - mint említettem - ami elvarázsol, a fa, jelen esetben a Tiszafa, mert most azzal kezdtem el dolgozni. Bevallom, még csak ismerkedek a megmunkálásával, de a jövőben semmiképpen nem szeretném elhagyni, nagyon tetszik a fa mintájának természetessége és tekintve, hogy a natúr, matt dolgokkal szeretek alkotni, egyik anyagként mindenképp a fával szeretnék dolgozni a jövőben is.

3. Mikor fedezted fel magadban a fogékonyságot, tehetséget?

Azt gondolom, ez már eléggé régre, kiskorra nyúlik vissza. Amióta az eszemet tudom, mindig is alkottam. Akár rajzolásról, varrásról, gyöngyfűzésről legyen szó, én mindig jelen voltam.

4. Honnan merítesz ötleteket, inspirációt?

Ez nagyon változó. Attól függ, mennyire vagyok fogékony, motivált pillanatomban. Ha épp toppon vagyok, bármi meg tud ihletni, de ha épp rossz passzban vagyok, egyszerűen félre kell tenni, hagyni kell, ha erőltetem, úgysem menne.

5. Mi a "civil" foglalkozásod?

Roma tanodában dolgozok, mint szakmai koordinátor, illetve órákat tartok. Szegregátumokban, vagyis roma telepen élő gyerekekkel foglalkozok, akik halmozottan hátrányos helyzetűek. A tanoda lényege, hogy olyan délutáni foglalkozást nyújtsunk iskola után, ami hasznos, fejleszt és motiválja is a társaságot.

A feladatom, hogy megszervezzem, kik, mikor, milyen foglalkozást tartsanak, milyen plusz programjaik legyenek a gyerekeknek és egyben én is tartok órát, ami főként kézműves foglalkozás. Mivel a munkámban főként a kézműveskedés domborodik ki, így nem nehéz vegyítenem a kellemeset a hasznossal, vagyis a munkát ötvözni a szórakozással.

Szerencsésnek mondhatom magamat, hiszen magát a munkámat is szeretem, hiszen jó cél érdekében működünk és ebbe belevihetem a hobbimat is, ami maga az alkotás.

6. Melyik részét szereted a legjobban és melyiket a legkevésbé?

Új ötletek életre keltését szeretem a legjobban, amikor valami újat találok ki. Még a fényképezést is szeretem, látni a végeredményt. Viszont az adminisztratív részét nem érzem annyira magaménak, ezen még dolgoznom kell.

7. Hogy néz ki egy munkanapod? Mikor, hol dolgozol?

Azokon a napokon, amikor tudom, hogy csak az alkotásnak szentelhetem minden percemet, olyankor akár egész nap gyártok, de igazából nincs kőbe vésve semmi, nem tudom feketén-fehéren leírni, hogy mikor dolgozok, ez alkotókedvtől függ. Amikor jön az ihlet és persze időm is engedi! Olyankor az otthonom válik alkotóműhellyé. Nincs külön hely, ahova eljárnék alkotni, ezt mindig otthon teszem.

8. Hogy néz ki egy munkafolyamat?

A munkafolyamatom eléggé sajátos. Soha nem rajzolok előre le semmit, nem tervezem meg papíron, mindig csak a fejben megszületett ötleteket próbálom életre kelteni. Ha már fejben le tudom futtatni a folyamatot, általában elkészíteni is sikerül.

9. Mi volt az eddigi legjobb/legérdekesebb/legfurcsább megbízás?

Azt hiszem, itt egy megrendelésemet említhetem, ami még a sütőgyurmás időszakomhoz köthető, ami természetesen az egyik elvont ötletem megrendelése volt. Interneten közzétettem egy „fül fülbevalót”, ami sütőgyurmából készült mini fül volt. A vélemények megoszlottak, volt, aki túlzásnak tartotta, volt, aki lelkesedett érte. Szerencsére a lelkesedés felé billent a mérleg nyelve és kaptam egyszer egy telefonhívást, hogy szeretnének rendelni tőlem néhány fület. Hát, azt hiszem ez eléggé érdekes megbízás volt, főleg amikor a sütőből kihúztam egy tepsinyi mini fület.

10. Hobbi vagy vállalkozás?

A kettő közé lőném be a dolgot. Több, mint hobbi, viszont kevesebb, mint vállalkozás. Szeretném fejleszteni magam, célom, hogy egyszer vállalkozássá nője ki magát a dolog, de azt gondolom, ahhoz még „zöld fülű” vagyok, sokat kell tanuljak.

11. Mik a terveid a jövőre nézve?

Még több újat alkotni! Olyan ékszereket a célközönség elé tárni, amivel magamnak is önigazolást adhatok, hogy kreatív vagyok, meg tudok újulni és amivel a környezetemet is boldoggá, stílusossá tehetem.