Szabó-Kis Dóra - Szelence ékszerek

1. Pár mondatban írd le, hogy mivel foglalkozol!

Szabó-Kis Dóri vagyok, a Szelence ékszerek megálmodója. Ékszereket készítek sokféle alapanyagokból: gyurmából, textilből, különböző üvegekből és ásványokból. És a fémekkel is barátkozom. A Szelence nekem is egy titokkal teli doboz, amiből minden gondolattal, tervrajzzal vagy megvalósult ékszerrel kicsit többet ismerek meg.

2. Miért pont ezeket az anyagokat választottad?

Az ékszergyurmával kezdődött minden. Kíváncsi voltam, hogyan működik az anyag, hogy képes vagyok-e a gondolataimat formába önteni. Hogy valami olyan keltsek életre, ami addig nem létezett.

Szóval kezdetben azt kerestem, ami mozdul és könnyen formálódik a kezem alatt. Azóta persze sok minden alakult, vannak olyan típusú ékszerek, amiket kérésre kezdtem el összerakni, vannak átalakuló ékszerek és újdonságok.

3. Mikor fedezted fel magadban a fogékonyságot, tehetséget?

Anyukám nyomott először ecsetet a kezembe kisiskolásként és vett nekem egy aquarell festéses könyvet (amit azóta is őrzök és lapozgatok). És anya volt az is, aki az első lila rózsás fülbevalóm után többre biztatott. Köszi, anya! 

4. Honnan merítesz ötleteket, inspirációt?

A környezetemből, bármiből.

Van, hogy a busz ablakán át a mellettem futó fákból, van, hogy a vonatból látott sárga sóvirágmezőből, de van, hogy a metró kék zúgásából születnek alkotásaim. Ezek lehetnek versek, lehetnek ékszerek vagy csak napomat vidámító gyorsan elillanó gondolatok.

Néha banális dolgokból jönnek a legjobb ötletek.

Néha még álmodom is a következő projektről! 

5. Mi a "civil" foglalkozásod?

Magyar szakos bölcsész vagyok, kreatív írást is tanultam az egyetemen. De most leginkább az ékszerekkel foglalkozom. :)

6. Melyik részét szereted a legjobban és melyiket a legkevésbé?

A tervezést szeretem a legjobban. Néha még az alkotás idejéből is lecsippentek a tervezés javára. De beszélgetni is nagyon szeretek a vevőkkel, mert az ő ötleteik, egyedi elképzeléseik révén olyasmi is alakul, amit én magad talán sosem hozok létre.

Amit legkevésbé szeretek, valószínűleg azért, mert nem vagyok a szakértője, a reklámozás.

7. Hogy néz ki egy munkanapod? Mikor, hol dolgozol?

Törekszem a jó időbeosztásra, de éjszakai bagoly vagyok (most is, amikor írom a válaszokat, 0 óra 2 perc van). Ilyenkor van egy felpörgésem a nagy nyugalomban és csendben.

A nappaliban van egy hosszú asztalom, sok fiókkal, meg fakkokkal teli polc, itt dolgozom. Egyszer majd szeretnék egy műhelyet, fehér bútorokkal, meleg tölgy fapadlóval és jó sok apró fiókkal :D

8. Hogy néz ki egy munkafolyamat?

Legtöbbször hónapokkal a megjelenés előtt szöget üt a fejembe egy gondolat (valójában több tucat), forgatom, ide oda pakolom őket az agyam szinapszisain át. Ekkor már morzsolódik belőle, majd papírra írom, később rajzolom őket. Aztán a polcom rekeszeiből rég nem használt anyagokat kerítek, vágok, reszelek, kidobok jó pár elrontott darabot, pengét cserélek és megint vágok, színeket gyúrok és persze új apróságokat is keresek a kedvenc helyeimen. És kész. (Természetesen ezután jön a háttér kigondolása, hangulat megteremtése, fények kukkolása, elkapása és az árulás, ami egy újabb kis történet lenne... :) )

9. Mi volt az eddigi legjobb/legérdekesebb/legfurcsább megbízás (csak ami elárulható:))?

A legjobb az, amikor a vásárló fantáziája elszabadul. Csináltam már Apple logót, nyuszis nyakláncot, de Noé bárkája hűtőmágnest is.

10. Hobbi vagy vállalkozás?

Inkább azt mondanám, hogy feladat, amit nagyon jólesik megtenni!

11. Mik a terveid a jövőre nézve?

Még több ékszer megalkotása :) A fémművesség kitanulása (kérdéseket szerető mesterek jelentkezését várom! :D ) Új és talán szokatlan elképzelések megvalósítása.

Első ötvös ékszereim:

Szabó Nóra - NOSZA ékszerek

1. Pár mondatban írd le, hogy mivel foglalkozol!

Szabó Nórának hívnak, az alkotásaim NOSZA név alatt futnak. Ékszerkészítéssel foglalkozok, de szívesen elbíbelődök bármivel, a lényeg, hogy alkotni, újítani lehessen.

Nagyon vegyes a technika, amivel dolgozok. A kezdetek kezdetén - ami kb. 8-9 évvel ezelőtti időt jelent - drótékszereket készítettem. Aztán jött a sütőgyurma időszaka, ami inkább az alternatív ékszerek időszaka volt, eléggé szélsőséges, a tömegből kitűnni vágyó lányok érdeklődtek fülbevalóim iránt. Pl.: készítettem agyat, fület, hüvelyesborsót sütőgyurmából. A sütőgyurma után jött az újrahasznosítás időszaka, itt nagyon széles a paletta, amit anyagként felhozhatunk, hogy mit is használtam, pl. parafa, kávékapszula, söröskupak, gomb. Azt gondolom, hogy az újrahasznosítás a mai napig fontos helyet foglal el az alkotásaim között. Legújabb „szerelmemnek” pedig a fát említhetem, amire pirográf technikával dolgozok.

2. Miért pont ez(eke)t az anyago(ka)t választottad?

Szeretem a matt, natúr dolgokat. Azért a fent említett anyagokat választottam, mert egyrészt jó érzéssel tölt el a régi dolgok újrahasznosítása, jó érzés a már „semminek hitt valamiből” újat varázsolni, a fa lenyűgöz a maga természetességével.

A másik anyag - mint említettem - ami elvarázsol, a fa, jelen esetben a Tiszafa, mert most azzal kezdtem el dolgozni. Bevallom, még csak ismerkedek a megmunkálásával, de a jövőben semmiképpen nem szeretném elhagyni, nagyon tetszik a fa mintájának természetessége és tekintve, hogy a natúr, matt dolgokkal szeretek alkotni, egyik anyagként mindenképp a fával szeretnék dolgozni a jövőben is.

3. Mikor fedezted fel magadban a fogékonyságot, tehetséget?

Azt gondolom, ez már eléggé régre, kiskorra nyúlik vissza. Amióta az eszemet tudom, mindig is alkottam. Akár rajzolásról, varrásról, gyöngyfűzésről legyen szó, én mindig jelen voltam.

4. Honnan merítesz ötleteket, inspirációt?

Ez nagyon változó. Attól függ, mennyire vagyok fogékony, motivált pillanatomban. Ha épp toppon vagyok, bármi meg tud ihletni, de ha épp rossz passzban vagyok, egyszerűen félre kell tenni, hagyni kell, ha erőltetem, úgysem menne.

5. Mi a "civil" foglalkozásod?

Roma tanodában dolgozok, mint szakmai koordinátor, illetve órákat tartok. Szegregátumokban, vagyis roma telepen élő gyerekekkel foglalkozok, akik halmozottan hátrányos helyzetűek. A tanoda lényege, hogy olyan délutáni foglalkozást nyújtsunk iskola után, ami hasznos, fejleszt és motiválja is a társaságot.

A feladatom, hogy megszervezzem, kik, mikor, milyen foglalkozást tartsanak, milyen plusz programjaik legyenek a gyerekeknek és egyben én is tartok órát, ami főként kézműves foglalkozás. Mivel a munkámban főként a kézműveskedés domborodik ki, így nem nehéz vegyítenem a kellemeset a hasznossal, vagyis a munkát ötvözni a szórakozással.

Szerencsésnek mondhatom magamat, hiszen magát a munkámat is szeretem, hiszen jó cél érdekében működünk és ebbe belevihetem a hobbimat is, ami maga az alkotás.

6. Melyik részét szereted a legjobban és melyiket a legkevésbé?

Új ötletek életre keltését szeretem a legjobban, amikor valami újat találok ki. Még a fényképezést is szeretem, látni a végeredményt. Viszont az adminisztratív részét nem érzem annyira magaménak, ezen még dolgoznom kell.

7. Hogy néz ki egy munkanapod? Mikor, hol dolgozol?

Azokon a napokon, amikor tudom, hogy csak az alkotásnak szentelhetem minden percemet, olyankor akár egész nap gyártok, de igazából nincs kőbe vésve semmi, nem tudom feketén-fehéren leírni, hogy mikor dolgozok, ez alkotókedvtől függ. Amikor jön az ihlet és persze időm is engedi! Olyankor az otthonom válik alkotóműhellyé. Nincs külön hely, ahova eljárnék alkotni, ezt mindig otthon teszem.

8. Hogy néz ki egy munkafolyamat?

A munkafolyamatom eléggé sajátos. Soha nem rajzolok előre le semmit, nem tervezem meg papíron, mindig csak a fejben megszületett ötleteket próbálom életre kelteni. Ha már fejben le tudom futtatni a folyamatot, általában elkészíteni is sikerül.

9. Mi volt az eddigi legjobb/legérdekesebb/legfurcsább megbízás?

Azt hiszem, itt egy megrendelésemet említhetem, ami még a sütőgyurmás időszakomhoz köthető, ami természetesen az egyik elvont ötletem megrendelése volt. Interneten közzétettem egy „fül fülbevalót”, ami sütőgyurmából készült mini fül volt. A vélemények megoszlottak, volt, aki túlzásnak tartotta, volt, aki lelkesedett érte. Szerencsére a lelkesedés felé billent a mérleg nyelve és kaptam egyszer egy telefonhívást, hogy szeretnének rendelni tőlem néhány fület. Hát, azt hiszem ez eléggé érdekes megbízás volt, főleg amikor a sütőből kihúztam egy tepsinyi mini fület.

10. Hobbi vagy vállalkozás?

A kettő közé lőném be a dolgot. Több, mint hobbi, viszont kevesebb, mint vállalkozás. Szeretném fejleszteni magam, célom, hogy egyszer vállalkozássá nője ki magát a dolog, de azt gondolom, ahhoz még „zöld fülű” vagyok, sokat kell tanuljak.

11. Mik a terveid a jövőre nézve?

Még több újat alkotni! Olyan ékszereket a célközönség elé tárni, amivel magamnak is önigazolást adhatok, hogy kreatív vagyok, meg tudok újulni és amivel a környezetemet is boldoggá, stílusossá tehetem.

Vörösné Miklós Mariann - Reeed

1. Pár mondatban írd le, hogy mivel foglalkozol!

Vörösné Miklós Mariann vagyok, 3 gyermek édesanyja, jelenleg családunk legkisebb tagjával vagyok itthon. Az utóbbi években, amennyire tudjuk, kis családunk életéből próbáljuk kiiktatni a vegyszereket. Ez motivált abban, hogy egyre több ismeretet próbáljak elsajátítani a természetes kozmetikumok készítéséről. Mindez a szívügyemmé vált, azóta natúr szappanokat, kozmetikumokat készítek, kizárólag természetes alapanyagok felhasználásával. Mindig nagy öröm számomra, ha mindezzel segíteni is tudok másoknak és emellett számtalan lehetőséget ad az új és kreatív ötleteim megvalósításához. Mindezekben a férjem is közreműködik, majd a végeredményt is ő jeleníti meg képekben.

2. Miért pont ezeket az anyagokat választottad?

Az elmúlt években igyekeztünk mellőzni háztartásunkból a vegyi anyagokat és főleg azokat a termékeket, amelyek csak kényelmi szempontból árasztották el a polcokat, de hosszú távon többet ártanak, mint használnak. A legelső a tusfürdő volt, amit szappanra cseréltünk, majd kíváncsiak lettünk, hogy hogyan is tudnánk mi magunk szappant készíteni otthon, teljesen természetes alapanyagokból. Ezután sorra lekerült sok minden más is a polcainkról.

3. Mikor fedezted fel magadban a fogékonyságot, tehetséget?

Akkor kezdődött, mikor kismamaként Juhászné Kovács Kornélia egyik előadását hallgattam, akitől nem sokkal később megtanultam a szappankészítést. Kaptam tőle akkor egy pici szappankát, kipróbáltam, és 1 hónap múlva ott ültem a tanfolyamán. Nagyon sokat tanultam Tőle, sorra jelentkeztem Nála az éppen aktuális tanfolyamra, így szinte mindegyiken részt is vettem. Mint sokan, én is a szappankészítés szerelmese lettem. Ennek köszönhetően rövid idő után már mindenütt szappan volt a lakásunkban.

4. Honnan merítesz ötleteket, inspirációt?

Mindig jönnek új ötletek. Az ünnepek, az évszakok is mindig inspirálnak. A férjemmel folyton ötletelünk, majd gyakran megvalósítunk. Ha csak gondolkodunk pl. egy gyógynövényről, annak jótékony hatásairól, legtöbbször továbbgondoljuk, hogyan tudnánk ezeket az értékeket átvinni egy szappanba vagy krémbe. Ha valaki személyes kéréssel, vagy esetleg bőrproblémával keres minket, szintén motivál, hogy megtaláljuk a számára megfelelő összetevőket és terméket. Egy-egy pozitív visszajelzés pedig mindent megér, ezért pláne érdemes folytatni, amit elkezdtünk.

5. Mi a „civil” foglalkozásod?

Civilben gyógypedagógus vagyok. Korábban autista gyermekeket, az utóbbi években tanulásban akadályozott gyermekeket tanítottam. Esténként a nőiesség jegyében táncot tanítottam. Jelenleg a legkisebbünkkel élvezem itthon az anyaságot és a családommal töltöm szinte minden időmet. Így nem sok jut bármi másra.

6. Melyik részét szereted a legjobban és melyiket a legkevésbé?

Minden részét élvezem a szappanok és kozmetikumok készítésének. Főleg, ha valami újat alkotunk. Türelmetlenül várom mindig, hogyan sikerült megvalósítani az elképzeléseinket. A fotókat a férjem készíti, az is mindig izgalmas, ahogyan az Ő szemével egy fotón megjelenik a végeredmény. Amit viszont a legkevésbé szeretek, az az idő, ami soha sem elég.

7.Hogy néz ki egy munkanapod? Mikor, hol dolgozol?

Nem dolgozom minden nap, csak hetente 1-2 alkalommal, akkor elvonulok a kis műhelyünkbe és kifőzök valamit.

8. Hogy néz ki egy munkafolyamat?

Kigondolom, eltervezem, majd a műhelybe elvonulok és elkészítem. Másnap vagy harmadnap megnézem a végeredményt, a kencéket tesztelem, a szappanokat felszeletelem, majd pihenni hagyom. Életem párja, amint ideje engedi, lefotózza, majd mindegyiküket becsomagoljuk, felcímkézzük. Végezetül bekerülnek az utazó dobozba, amelybe kíváncsi szemek nézegetnek, vagy a polcra és türelmesen várakoznak, míg valaki megszimatolja őket és magával ragadja.

9. Mi volt az eddigi legjobb/legérdekesebb/legfurcsább megbízás?

Talán a legérdekesebb megbízást tavaly december elején kaptuk. 1 hét alatt 250 db szappant kellett elkészítenünk. Megcsináltuk.:)

10. Hobbi vagy vállalkozás?

Olyan vállalkozás, ami hobbiból lett. És szeretem.

11.Mik a terveid a jövőre nézve?

Nagyon sok értéket őriz magában a természet. Testünk tisztán tartása, ápoltsága, kényeztetése megvalósulhat természetesen is. Ehhez még hozzáadjuk szívünket, lelkünket.
Mindezekkel szeretnénk megismertetni másokat is, a környezettudatos embereket, a kézműves termékek kedvelőit.

Fischer Mónika - Kézügyesek blog

Múlt héten egy hónapos lett a Kézügyesek üzlet (https://www.facebook.com/Kezugyesek) - tudom, ilyet nem "illik" ünnepelni, de nekem ez is egy mérföldkő, így egy rendkívüli blogbejegyzéssel "ünneplünk" - most akasztják a hóhért, azaz az eddigi (és leendő) interjúalanyaim kérdeznek tőlem!

Fűzi Réka (Folenta) Miként és mikor fogalmazódott meg benned az a gondolat, hogy létrehozd ezt a kis üzletet?

Ezt a bolt nyitása óta sokan, sokszor megkérdezték tőlem, és sajnos mindenkit ki kell(ett), hogy ábrándítsak, mert nem tudok egy frappáns sztorival előrukkolni:). A prózai része: azt régóta tudtam, hogy vállalkozni szeretnék (fordítóként régóta vállalkozó vagyok, de igazi önálló vállalkozást még nem építettem). Azt is régóta tudtam, hogy  lenne kedvem egy közösségi tér megalakításához, ahol "kreatív"  emberek összedugják a fejüket és zseniális dolgokat alkotnak - így esett a választás egy programoknak is teret adó ajándékboltra.

Hanga Ágnes (Made of love) Hogy menedzseled a gyerekeket az üzlet mellett?

Hát, gyakran érzem úgy, hogy sehogy:). Ez a legnagyobb szívfájdalmam is, mert eddig sokat voltam a gyerekekkel és most úgy érzem, alig látom őket - persze tudom, hogy eddig szerencsés voltam és ez a "normális" helyzet, hisz a többség munka mellett neveli gyermekeit, de valahogy mégsem tudok ebbe a mostani helyzetbe belenyugodni. Én szeretek a gyerekeimmel lenni, de szeretem a munkámat is, és mivel nincs külső segítségünk, a párommal munkamegosztás van, úgyhogy minden napunk, minden percünk szinte pontosan be van osztva, mindenkinek megvannak a feladatai, nem nagyon vannak "üresjáratok". Ez a rendszer egyébként csak akkor működik, ha nincsenek rendkívüli helyzetek (pl. betegség).

Németh Erzsébet (Milevi) Hogyan sikerült eldönteni, kinek a termékei kerüljenek az üzletbe?

Egyetlen egy kritérium volt az elején - hogy nekem tetsszen:) Ez persze azóta némileg módosult, mert a vevők igényét kell kiszolgálni, nem a sajátomat, de az igényes kivitelezés továbbra is elsődleges szempont.

Móró Barbara (Móró Barbara Glass &Silver) Amikor elkezdted írni a blogot, vagyis amikor hosszú leírások születtek alkotókról (és munkát nem kímélve lefordítottad valamennyi választ) már megfogalmazódott benned a gondolat hogy szeretnél egy kis üzletet?

Nem, akkor még nem. Aranyos vagy, hogy ezt írod! Akkor egy kisebb szünet volt a megbízói oldalon (nem kaptam elég fordítást és unatkoztam:)), így volt időm bőven, agyalgattam, "kéne egy hobbi", gondoltam magamban, és úgy lett a blog:).

Czabarka Zsuzsanna (Fabrika műhely) Mely készségedet, tehetségedet veszi igénybe leginkább ez a tevékenység a mindennapi feladatok és az egész projekthez való viszonyulás vetületében? Szinkronban van-e ez az eredeti vágyaddal illetve elképzeléseddel, ami a vállalkozást létre hívta? Miért csinálod, mi motivál?

Hát, Zsuzsa, ha ezt egy hete kérdezed már mást választ mondanék, mint most. És egy hete is mást, mint tavasszal. Most egy kicsit elfáradtam, úgyhogy szerintem térjünk vissza a válaszra egy pozitívabb időszakban:).

Jávorfi-Bognár Ágnes (Borgica) Melyik részét szereted legkevésbé az üzlettel való munkádban?

Nem vagyok egy helyben ülő típus, úgyhogy nehezen viselem, hogy egy helyhez kötött vagyok az üzletben. Elfogadtam, hogy ennek egyelőre így kell lennie, de nagyon.nem.szeretem.

Szombatiné Prohászka Emese (BogyóBabái) Te magad is szoktál alkotni? Ha, igen, miket? Ha nem, milyen technika állna legközelebb a szívedhez?

Nem, sajnos nem. Utoljára gimiben jártam kézműves (kerámia) szakkörre - az közel állt hozzám, mert volt eleje és vége a folyamatnak, illetve volt egy megfogható eredménye:). Azóta, ha éreztem is vágyat vagy késztetést az alkotásra, az kimerült az ajándékcsomagolásban. Túl türelmetlen és túl kézügyetlen vagyok bármi máshoz:).

Zsuzsanna Barlog (Anzix) Mi a hobbid? Amitől jobb lesz a napod, ami felvidít!

Ez a hobbim! A szakmám, hivatásom a fordítás, úgyhogy nekem a Kézügyesek "csak" a hobbim:).

Vörösné Miklós Mariann (reeed) Melyik részét szereted leginkább a vállalkozásodnak és mik okoznak nehézséget közben, ha van ilyen?

Kezdem az utóbbival. Ágnes kérdésére válaszolva már elárultam, hogy mi az, ami a legjobban zavar, következésképpen ebből adódik minden nehézség is. Mivel ez egy egyszemélyes vállalkozás, vagyis, ha csinálom, megy, ha nem csinálom, nem megy, nagy a nyomás, a stressz, a határidők betartásának kényszere stb. Persze sokan gondolják, hogy a vállalkozónak könnyű, hisz nincs főnöke, azt csinál, amit akar, akkor, amikor akarja - de ez egyrészt nem így van, másrészt mindenki saját maga legrosszabb főnöke:)

A szervezkedés részét szeretem egyébként, de ebben is meg kell találni az egyensúlyt a hajcsárkodás és a laza kivárósdi között - esetleg egy finom manipulációval megspékelve:). 

Dömösi Emese (LaLoba) Kivel cserélnél helyet a történelemben, és miért?

Huhh, Emese, ez aztán a fogaskérdés! Fogalmam sincs. Senkivel. De nem nagyképűségből, hanem egyszerűen nem vagyok egy történelem rajongó, sosem szerettem az életrajzokat tanulni, engem az ilyen untat. Talán ha kort kellene választani, azt könnyebb lenne...

+1 

Dalocsa Ágnes (GlooGlooShop) Mik az első tapasztalatok, milyen benyomások értek az üzletben az elmúlt egy hónapban? Milyen volt a fogadtatása a kézműves termékeknek?

Vegyes. Nagyjából három típusra tudnám osztani a vevőket, üzletbe látogatókat: vannak azok, akik nagyon lelkesek és mindenképp támogatnak egy ilyen kezdeményezést, vannak azok, akik lelkesek, de nem vásárlás szempontjából, hanem amolyan ötletgyűjtés gyanánt jönnek be, mert ők maguk is kézművesek, és vannak az abszolút energiavámpírok, akik szerint egy ilyen vállalkozásnak nincs létjogosultsága, pláne nem Szegeden, és vagy vakmerőnek, bátornak vagy naivnak neveznek. Mondanom sem kell, nem az utolsó csoport a kedvencem, bár sajnos van abban valami, amit mondanak, mármint értem és látom az érveiket a valóságban működni, de... de.

Berényi Angéla - Éxerteknős

1. Pár mondatban írd le, hogy mivel foglalkozol!

A nevem Berényi Angéla, és a kézműveskedésen belül leginkább ékszerkészítéssel foglalkozom. A technika viszont folyamatosan változott: mostanában a süthető gyurma és a pirográf technikával készített ékszereket készítem a legnagyobb élvezettel. Régebben sokáig drótékszereket készítettem, a legelején pedig mindent felhasználtam, ami megihletett, így nem volt két egyforma stílusú darab, így nagyon változatosak voltak az ékszereim. Mostanára a stílusom már letisztultabb, kiforrottabb.

2. Miért pont ez(eke)t az anyago(ka)t választottad?

Szeretek minden olyan kütyüt és eszközt megvenni, amivel lehet valamit alkotni, díszíteni vagy barkácsolni. Így volt ez a pirográffal is, majd utánajártam, hogy mit is lehetne ezzel az eszközzel csinálni. A süthető gyurma pedig általános iskolás korom óta jelen van.

3. Mikor fedezted fel magadban a fogékonyságot, tehetséget?

Persze már óvodában is mondták, hogy “milyen szépen rajzol ez a gyerek” , de az ékszerkészítés gimnazista koromban érkezett meg. Lázadó tinédzserként külön kuriózum volt mindenféle kézzel készített, egyedi és feltűnő ékszert viselni, persze ahogy változtam, úgy változtak az ékszereim is. A főiskola alatt kezdtem el komolyabban is foglalkozni vele, mivel már nem tudtam elhordani és elajándékozni a saját kedvtelésre készített ékszereimet.

4. Honnan merítesz ötleteket, inspirációt?

Bármiről eszembe juthat egy új ötlet, de gyakori az is, hogy egy anyagról vagy egy eszközről ugrik be valamilyen új technika vagy valami új stílus vagy forma.

5. Mi a "civil" foglalkozásod?

Papíron ének-rajz tanár vagyok, viszont olyan munkám van, ahol másként kell kreatívnak lennem.

6. Melyik részét szereted a legjobban és melyiket a legkevésbé?

Amikor a költőnek ihlete van, akkor írnia kell, akár napokon keresztül is. Így van ez az ékszerkészítéssel is, olyankor napokon keresztül képtelen vagyok mást csinálni, csak épp azt az ötletet, ami éppen megihletett, és nem nyugszom, míg az összes variációt el nem készítettem belőle. Ez nagyon nagy adrenalin-löketet ad az embernek. Sokszor nincs is kedvem másikat készíteni belőle, mert az már nem olyan érdekes, mint kikísérletezni egy tökéletes formát vagy mintát. A többi részét is szeretem, csak a fényképezés, képszerkesztés, marketing rengeteg időt vesz el, és ebből az embernek nem mindig van elég :)

7. Hogy néz ki egy munkanapod? Mikor, hol dolgozol?

Akkor dolgozom, amikor kedvem van. Ha nem akkor teszem, akkor pont az egyik legjobb dologtól fosztom meg magam, az alkotás örömétől.

8. Hogy néz ki egy munkafolyamat?

Kétféleképpen készítek ékszert: van , amelyik papíron születik meg és hosszas tervezgetés után már csak a kész ékszert készítem el, és van, amikor először elkezdem formálni az anyagot, és addig alakítom, míg olyan nem lesz, ami tetszik.

9. Mi volt az eddigi legjobb/legérdekesebb/legfurcsább megbízás?

Egy malackás kulcstartót készítettem rendelésre. Érdekes volt kitalálni, hogy hogyan készítsek el egy rajzfilmfigurát úgy, hogy rendeltetés szerűen használható legyen, és közben a “malackás” jelleg is megmaradjon.

10. Hobbi vagy vállalkozás?

Ha időm engedi, akkor nyáron vállalkozás, télen hobbi.

11. Mik a terveid a jövőre nézve?

Profizmus!

Horváth Zita - Zanna ékszer

1. Pár mondatban írd le, hogy mivel foglalkozol!

Horváth Zita vagyok, a Zanna kézműves ékszerek megálmodója és készítője. A Zanna ékszer, mint márka, 2012-ben született meg. Fő profilom az újrahasznosítás: parafa dugókból, floppy lemezekből, és egyéb kidobásra ítélt anyagokból készítek ékszereket. Ezeket az alapanyagokat szeretem  dróttal, gyönggyel, természetes anyagokkal kombinálni, és megfesteni.

2. Miért pont ez(eke)t az anyago(ka)t választottad?

Fontos számomra a Természet tisztelete, próbálok minél kisebb "ökológiai lábnyommal" élni, ezért is érzem nagyon magaménak az újrahasznosítást, mint technikát. Jellemző rám az újítás, a minket körülvevő anyagokra, apró tárgyakra, és a hulladékra is másként tekintek, mióta ékszer készítő vagyok. Azt hiszem sok kézműves alkotótársam egyetért abban, hogy egy készítőnek éjjel-nappal zakatolnak az új ötletek a fejében. Én is így járok-kelek a világban, és a saját szórakoztatásomra elképzelek minél extrémebb és extrémebb újításokat az egyedi ékszer divatban. Ezekből az ötletekből születnek meg aztán az alkotásaim. Tudatosan törekszem rá, hogy az alapanyagokat úgy válasszam meg, hogy azzal is enyhítsem a környezetünkre nehezedő terhet, amit a pazarló életmódunk okoz. Rengetegszer járok úgy, hogy szó szerint az utcán hever előttem a "megoldás", egy-egy félig kitalált ötlethez a hiányzó láncszem. :)

3. Mikor fedezted fel magadban a fogékonyságot, tehetséget?

Mióta az eszemet tudom, mindig alkottam. Óvodában az ovis társaimnak sokszor "rendelésre" rajzolgattam meg az állatokat, rajzfilm figurákat, és ami épp a kérésük volt. Rajz szakos főiskolásként leginkább festeni szerettem, majd fotózni, a diploma megszerzése óta pedig a kézműves ékszerek készítésében élem ki a kreativitásomat.

4. Honnan merítesz ötleteket, inspirációt?

Nagyon közel áll hozzám a népművészet. Néhány éve a magyar népi motívumok világa - a népzenével és néptánccal együtt - teljesen elvarázsolt, és ez a szerelem azóta is tart. A népi motívumokat vagy tovább örökítem változtatás nélkül, vagy pedig modern, általam továbbgondolt és 21. századivá alakított mintákként élnek tovább az ékszereimen. Ezen kívül, ahogy említettem, szeretem a meghökkentő, egyedi ötleteket. Sok újrahasznosított ékszerem született meg abból a törekvésemből, hogy megmutassam, nem minden hulladék, amit kidobásra ítéltünk.

5. Mi a "civil" foglalkozásod?

Rajz és magyar tanári végzettségem van, sok területen kipróbáltam már magam, voltam fotós, fejlesztő pedagógus, foglalkoztam piaci és bolti kiskereskedelemmel, és jelenleg is keresgélem, milyen hivatásban találnám meg önmagam.

6. Melyik részét szereted a legjobban és melyiket a legkevésbé?

A leginkább az ötletelés folyamatát és az új ötletek megvalósítását élvezem. Rengeteg plusz energiát ad az is, amikor visszajelzést kapok a vásárlóimtól, hogy mennyire szeretik hordani a tőlem vásárolt ékszereket. Ami viszont még nehézséget okoz, de sajnos velejárója a dolognak, az a reklámozás és saját magam menedzselése. Ezekben még van hova fejlődnöm. Remélem előbb-utóbb ráérzek az ízére, és sikerül megszeretnem ezt az oldalát is a kézműveskedésnek.

7. Hogy néz ki egy munkanapod? Mikor, hol dolgozol?

Szerencsére a műhelyemnek nem nagy a helyigénye, egy nagy rajztábla vagy asztal lap megteszi. Műhelyem nincs, úgyhogy ilyenkor a szobám valamelyik sarka (vagy a közepe) alakul át ideiglenes műhellyé. Szeretem ezt az alkotó területet ilyenkor napokig meghagyni, mert ha jön egy új ötletem, akkor kipakolás nélkül, azonnal ki is tudom próbálni, mennyire működőképes.

Kétféleképp szoktam nekiülni alkotni. Van, hogy egy kisebb-nagyobb megrendelést teljesítek. A másik, amikor magáért az alkotás öröméért kezdek el kézműveskedni. Mindkét esetben ilyenkor minden szabad pillanatomban csak "dolgozom", hétvégén például reggeltől estig. Amikor a készítéssel foglalkozom, nem veszem szigorúan, hogy csak a megrendelésre koncentráljak: legtöbbször elkalandozom és elragadnak az új ötleteim. Viszont így a jól bejáratott modelleket is gyorsabban el tudom készíteni, miután kiéltem a kreativitásomat az újak elkészítésében. :)

8. Hogy néz ki egy munkafolyamat?

Az ötleteim folyamatosan rohamoznak meg, ezért bárhol járok, van nálam jegyzetfüzet, ahova rögtön lerajzolom a terveimet. Amikor otthon van egy kis időm leülni ékszerezni, kipakolom a kézműves készletemet, előveszem a jegyzetfüzetem és nekivágok a megvalósításnak. Általában eleve a már meglévő alapanyagaimból tervezek, de előfordul, hogy egy-egy színű gyöngyöt vagy zsinórt stb. be kell szerezni, ilyenkor előzetesen ezt is elintézem. Gyakran az eredeti ötlet átalakul a megvalósítás során. Sokszor maga az anyag alakítja ki a végeredményt, egy szabálytalanságból új ötlet születik, vagy csak elengedem a fantáziám, és hagyom, hogy a kezeim ne engedelmeskedjenek az eszemnek, hanem a belülről jövő intuíciót kövessék.

Az elkészült kézműves apróságokat ezután lefotózom. A fotók feldolgozás után felkerülnek az internetes boltomba és a facebook oldalamra. Ezután már nyugodt szívvel pihennek tovább az ékszerek, és várják, hogy vásárba vigyem őket árulni, vagy bevigyem a Kézügyesek boltba :)

9. Mi volt az eddigi legjobb/legérdekesebb/legfurcsább megbízás (csak ami elárulható:))?

Egyik megbízásomnál a hely nagyon különleges, ahova megrendelték az ékszereimet. Egyik vásárlóm, aki az internetről vett tőlem egy cicás ékszert, 1-2 évvel később megkeresett, hogy nyitott Budapesten egy cicás kávézót, ahol több macska lakik állandó jelleggel, és bővíteni szeretné a kávézó kínálatát kézműves ajándékokkal is. Ezért létrejött köztem és a "macska-otthon" kávézó között egy együttműködés, cicás ékszereket szállítok nekik.

De voltak különleges kérések abból a szempontból is, hogy mit kértek. A kedvencem egy tükörreflexes fényképezőgépet ábrázoló drót fülbevaló volt, amin összesen 2 teljes napot dolgoztam. A végeredmény annyira megtetszett, hogy majdnem megtartottam :)

10. Hobbi vagy vállalkozás?

Még nem rendelkezem olyan rutinnal, amivel vállalkozásként tudnám futtatni a dolgot, de azért hobbinál több. Most kezdem felfedezni a lehetőségeket, próbálom ismertebbé tenni a Zanna nevet, és kiépíteni a vevőköröm.

11. Mik a terveid a jövőre nézve?

Szeretnék még nagyon sok új dolgot kipróbálni mind nyersanyagban, mind az elkészítés módjában. Évekre előre megvannak a terveim, hogy folyamatosan újabb és újabb kollekciókkal tudjak előrukkolni. Szeretném, ha össze tudnám hangolni a termékeim kínálatát a vevői igényekkel és ezáltal a Zanna név alatt egy jól működő vállalkozás futna.

Jávorfi-Bognár Ágnes - Borgica

1. Pár mondatban írd le, hogy mivel foglalkozol!

Jávorfi-Bognár Ágnes vagyok, egy édes kisfiú boldog anyukája... Ez meghatározó. Kamaszkoromban fogott el a kézműves láz, igazi hippi tinédzserként batikoltam, ékszereket készítettem, saját magam varrtam a ruhákat. Újrahasznosítottam és DIY dolgokat állítottam elő, ahogy ma mondanánk. Az alkotás öröme, az egyéni tárgyak szeretete azóta is kísér. Számomra abban van érték, amihez két kéz, szív és lélek ért. A sokféle technika közül a textilhez köthető ágak vannak hozzám közel, a színek, a textúrák, az anyagok elvarázsolnak. Tanultam nemezelni, szőni, varrni. A népi alkotóművészet, a folklór is áthatja mindennapjaimat, nagy energiákat tudnak megmozgatni bennem. Babakellékeket azóta készítek, mióta kisfiam megszületett. Igazán a játékkészítés ami a babás történetben örömet ad. Fő tevékenységem jelenleg a textilékszerezés, amiben a textil mint anyag, és az ékszer, mint örök szerelem forr össze!

2. Miért pont ez(eke)t az anyago(ka)t választottad?

A textilben az ősi nőiesség rejlik számomra.

3. Mikor fedezted fel magadban a fogékonyságot, tehetséget?

Kamaszkoromban.

4. Honnan merítesz ötleteket, inspirációt?

Néptánc, ének, természet, kapcsolatok. Inspirálnak ízek, illatok, pillanatok. Nagyon be tudok rögzíteni egy-egy apró eseményt a fejembe, és onnan már jönnek a kapcsolódások, asszociációk.

5. Mi a "civil" foglalkozásod?

Könyvtáros és művelődésszervező vagyok.

6. Melyik részét szereted a legjobban és melyiket a legkevésbé?

A leltárt és a pénzügyi elszámolásokat szeretem a legkevésbé.

A fotózást nagyon szeretem. Sokat adok a jó beállításra, háttérre, utána még sokat utómunkálom a fotókat.

7. Hogy néz ki egy munkanapod? Mikor, hol dolgozol (van külön műhelyed, munkaasztalod, zegzugod az otthonodban)?Van egy kicsi műhelyem, a kisfiam mellett dolgozom ott, illetve a lakás bármely pontján. Ha jó idő van, akkor a házunk teraszán, a kertben.

8. Hogy néz ki egy munkafolyamat?

Nálam fejben dől el minden egy új formánál, technikánál. Ha a logikája megvan, és a térben látom magam előtt, akkor már nyert ügy van. Sokszor az anyag határoz meg egy darabot, vagy a szín kíván magának teret. Babajátékoknál sokat rajzolok, aztán a testet öltött darab majd megmutatja milyen változásokat kíván még.

9. Mi volt az eddigi legjobb/legérdekesebb/legfurcsább megbízás?

Nekem még nem volt ilyen.

10. Hobbi vagy vállalkozás?

Most már mindenképpen több mint hobbi, a napi munkaórák, illetve az, hogy ehhez a tevékenységhez igazítom a többi teendőmet már jelent valamit. És a bevétel is magáért beszél.

11. Mik a terveid a jövőre nézve?

Szeretném, ha ez tényleg vállalkozásként mehetne.

Gyebnár Judit - Mandaril Jewelry

1. Pár mondatban írd le, hogy mivel foglalkozol!

Közel két és fél éve kezdtem el foglalkozni a különböző csomózási technikával, zsinórból készült ékszerek készítésével, kezdetben csak hobbyból. Eleinte/mellette a gyöngyfűzés (peyote) és keresztszemes hímzés szerelmese is voltam és vagyok a mai napig is, de az időhiány, az egyre nagyobb érdeklődés és a kereslet végett mára már csak a „zsinór love” maradt meg.

2. Miért pont ez(eke)t az anyago(ka)t választottad?

A fantáziát akkor láttam meg benne, amikor külföldi gyártók oldalain rábukkantam a szebbnél szebb kínálatra, és hogy ez egyre nagyobb színválasztékban tör be a piacra, ami nagy előrelépést jelentett abban, hogy funkciójukat már ne csak a textil iparban töltsék be. Na meg a csomózás adta végtelen lehetőség, mellyel mindig képes az ember valami újat, jobbat, szebbet alkotni. Ez a lehetőség adta, hogy elinduljak azon az úton, ahol ma is haladok. Meg természetesen az, ami mindenki mást, aki kézműves: az anyag, a színek szeretete, rendkívül széles választéka, a kihívás, az alkotás utáni vágy, az az érzés, hogy ha adok valamit, amit örömmel készítettem, az másoknak is tetszik és örömet okoz…

3. Mikor fedezted fel magadban a fogékonyságot, tehetséget?

A „kézműveskedés” szeretete egészen gyerekkoromra nyúlik vissza. Már akkor is nagyon szerettem a különböző kézműves foglalkozásokat, és ezt a foglalkozást tartó tanáraim is észrevették. Igyekeztem mindent kipróbálni, amire csak lehetőségem nyílt: tojásfestés, nemezelés, gyöngyfűzés, hímzés, barkácsolás, virágkötés és a makramé. Az alapok ott ragadtak rám.

4. Honnan merítesz ötleteket, inspirációt?

Ami ma kikerül a kezeim közül, az az elmúlt időszak kísérletezgetéseinek eredménye, némi inspirációval fűszerezve, az ihlet pedig bárhonnan érkezhet, legutóbb egy félig már az enyészetté vált kovácsoltvas kerítés adta….

5. Mi a "civil" foglalkozásod?

Jelenleg gyesen vagyok a pici fiammal, de előtte a kereskedelemben tevékenykedtem és csak a gyermekem születése után adtam a fejem az alkotásra.

6. Melyik részét szereted a legjobban és melyiket a legkevésbé?

A legjobban talán az érdekes és izgalmas elképzelések kivitelezésének folyamatát, az alkotást szeretem, a folyamatnak is azt a részét, amikor elégedetten tudom nyugtázni a végeredményt. Nagy hangsúlyt fektetek a minőségre, ezért általában lassabban valósulnak meg az elképzeléseim a tervezettnél, de nem is törekszem az ipari mennyiség legyártására. A „Lassú víz partot mos” elvén működöm.

Viszont, ami még ennél is sokkal, de sokkal jobb, az a megrendelői visszaigazolás, a megerősítése annak, hogy valóban azt kapta, amit kért és elképzelt. Szuper érzés, amikor voltaképp „vadidegen” (bocsánat a kifejezésért csajok) emberektől kapok pozitív visszajelzésről szóló leveleket.

7. Hogy néz ki egy munkanapod? Mikor, hol dolgozol?

Természetesen elsősorban anya vagyok, és feleség, így első helyen és mindenekfelett a családom áll, így fix munkaidővel nem rendelkezem. De a közvetlen környezetem, és legfőképp a párom, teljes mértékben támogatja ezt a „hobbymat”, és rengeteg segítséget kapok, hogy ennek is szentelhessem az életem tortájának egy kis szeletét. Azért, hogy a mai szintnek, amit eddig elértem és az ezzel járó követelményeknek eleget tehessek, és mindemellett még legyen lehetőségem a fejlődésre is, napi szinten foglalkozom vele, de mégis a legjobb érzés, hogy mindezt örömmel teszem egy műhelynek ugyan nem nevezhető kis zugban, de az az enyém, az csak az én birodalmam.

8. Hogy néz ki egy munkafolyamat (ötlet, rajzolás, tervezés, anyag megvétele, elkészítés, fényképezés, árusítás stb.)?

Nem szeretném túl ragozni, de pontosan ebben a felsorolásban zajlik nálam egy folyamat, bár több esetben sajnos fényképezni nincs már időm, mert hamarabb gazdára talál az ékszer, ami persze nagyon jó dolog.

9. Mi volt az eddigi legjobb/legérdekesebb/legfurcsább megbízás?

A legjobb és egyben legizgalmasabb megbízás egy világhírű, professzionális sminktermékeket forgalmazó vállalat számára elkészített céges ajándékok voltak. Hatalmas örömmel vettem, hogy rám esett a választásuk, és engem kértek fel erre a feladatra.

A legérdekesebb és egyben legfurcsább megrendelés pedig egy Úrtól érkezett és szakításuk alkalmából „búcsúajándékot” kért tőlem…. Gondolhatjátok, milyen vegyes érzelmekkel estem neki a dolognak, viszont a Hölgyből azóta törzsvásárlóm vált és boldog párkapcsolatban él.

10. Hobbi vagy vállalkozás?

Hobby-ból vállalkozás. De inkább egyfajta szerelem… Talán ez a legmegfelelőbb válasz.

11. Mik a terveid a jövőre nézve?

Az állandó fejlődés fenntartása, a fejlődni akarás és annak képessége a cél, a vevők és jómagam örömére és elégedettségére, természetesen. Se több, se kevesebb!