Múlt héten egy hónapos lett a Kézügyesek üzlet (https://www.facebook.com/Kezugyesek) - tudom, ilyet nem "illik" ünnepelni, de nekem ez is egy mérföldkő, így egy rendkívüli blogbejegyzéssel "ünneplünk" - most akasztják a hóhért, azaz az eddigi (és leendő) interjúalanyaim kérdeznek tőlem!
Fűzi Réka (Folenta) Miként és mikor fogalmazódott
meg benned az a gondolat, hogy létrehozd ezt a kis üzletet?
Ezt a bolt nyitása óta sokan, sokszor megkérdezték tőlem, és sajnos mindenkit ki kell(ett), hogy ábrándítsak, mert nem tudok egy frappáns sztorival előrukkolni:). A prózai része: azt régóta tudtam, hogy vállalkozni szeretnék (fordítóként régóta vállalkozó vagyok, de igazi önálló vállalkozást még nem építettem). Azt is régóta tudtam, hogy lenne kedvem egy közösségi tér megalakításához, ahol "kreatív" emberek összedugják a fejüket és zseniális dolgokat alkotnak - így esett a választás egy programoknak is teret adó ajándékboltra.
Hanga Ágnes (Made of love) Hogy menedzseled a gyerekeket
az üzlet mellett?
Hát, gyakran érzem úgy, hogy sehogy:). Ez a legnagyobb szívfájdalmam is, mert eddig sokat voltam a gyerekekkel és most úgy érzem, alig látom őket - persze tudom, hogy eddig szerencsés voltam és ez a "normális" helyzet, hisz a többség munka mellett neveli gyermekeit, de valahogy mégsem tudok ebbe a mostani helyzetbe belenyugodni. Én szeretek a gyerekeimmel lenni, de szeretem a munkámat is, és mivel nincs külső segítségünk, a párommal munkamegosztás van, úgyhogy minden napunk, minden percünk szinte pontosan be van osztva, mindenkinek megvannak a feladatai, nem nagyon vannak "üresjáratok". Ez a rendszer egyébként csak akkor működik, ha nincsenek rendkívüli helyzetek (pl. betegség).
Németh Erzsébet (Milevi) Hogyan sikerült eldönteni,
kinek a termékei kerüljenek az üzletbe?
Egyetlen egy kritérium volt az elején - hogy nekem tetsszen:) Ez persze azóta némileg módosult, mert a vevők igényét kell kiszolgálni, nem a sajátomat, de az igényes kivitelezés továbbra is elsődleges szempont.
Móró Barbara (Móró Barbara Glass &Silver) Amikor elkezdted írni a
blogot, vagyis amikor hosszú leírások születtek alkotókról (és munkát nem
kímélve lefordítottad valamennyi választ) már megfogalmazódott benned a
gondolat hogy szeretnél egy kis üzletet?
Nem, akkor még nem. Aranyos vagy, hogy ezt írod! Akkor egy kisebb szünet volt a megbízói oldalon (nem kaptam elég fordítást és unatkoztam:)), így volt időm bőven, agyalgattam, "kéne egy hobbi", gondoltam magamban, és úgy lett a blog:).
Czabarka Zsuzsanna (Fabrika műhely) Mely készségedet, tehetségedet
veszi igénybe leginkább ez a tevékenység a mindennapi feladatok és az egész
projekthez való viszonyulás vetületében? Szinkronban van-e ez az eredeti
vágyaddal illetve elképzeléseddel, ami a vállalkozást létre hívta? Miért
csinálod, mi motivál?
Hát, Zsuzsa, ha ezt egy hete kérdezed már mást választ mondanék, mint most. És egy hete is mást, mint tavasszal. Most egy kicsit elfáradtam, úgyhogy szerintem térjünk vissza a válaszra egy pozitívabb időszakban:).
Jávorfi-Bognár Ágnes (Borgica) Melyik részét szereted
legkevésbé az üzlettel való munkádban?
Nem vagyok egy helyben ülő típus, úgyhogy nehezen viselem, hogy egy helyhez kötött vagyok az üzletben. Elfogadtam, hogy ennek egyelőre így kell lennie, de nagyon.nem.szeretem.
Szombatiné Prohászka Emese (BogyóBabái) Te magad is szoktál alkotni?
Ha, igen, miket? Ha nem, milyen technika állna legközelebb a szívedhez?
Nem, sajnos nem. Utoljára gimiben jártam kézműves (kerámia) szakkörre - az közel állt hozzám, mert volt eleje és vége a folyamatnak, illetve volt egy megfogható eredménye:). Azóta, ha éreztem is vágyat vagy késztetést az alkotásra, az kimerült az ajándékcsomagolásban. Túl türelmetlen és túl kézügyetlen vagyok bármi máshoz:).
Zsuzsanna Barlog (Anzix) Mi a hobbid? Amitől jobb lesz
a napod, ami felvidít!
Ez a hobbim! A szakmám, hivatásom a fordítás, úgyhogy nekem a Kézügyesek "csak" a hobbim:).
Vörösné Miklós Mariann (reeed) Melyik részét szereted
leginkább a vállalkozásodnak és mik okoznak nehézséget közben, ha van ilyen?
Kezdem az utóbbival. Ágnes kérdésére válaszolva már elárultam, hogy mi az, ami a legjobban zavar, következésképpen ebből adódik minden nehézség is. Mivel ez egy egyszemélyes vállalkozás, vagyis, ha csinálom, megy, ha nem csinálom, nem megy, nagy a nyomás, a stressz, a határidők betartásának kényszere stb. Persze sokan gondolják, hogy a vállalkozónak könnyű, hisz nincs főnöke, azt csinál, amit akar, akkor, amikor akarja - de ez egyrészt nem így van, másrészt mindenki saját maga legrosszabb főnöke:)
A szervezkedés részét szeretem egyébként, de ebben is meg kell találni az egyensúlyt a hajcsárkodás és a laza kivárósdi között - esetleg egy finom manipulációval megspékelve:).
Dömösi
Emese (LaLoba) Kivel
cserélnél helyet a történelemben, és miért?
Huhh, Emese, ez aztán a fogaskérdés! Fogalmam sincs. Senkivel. De nem nagyképűségből, hanem egyszerűen nem vagyok egy történelem rajongó, sosem szerettem az életrajzokat tanulni, engem az ilyen untat. Talán ha kort kellene választani, azt könnyebb lenne...
+1
Dalocsa Ágnes (GlooGlooShop) Mik az első tapasztalatok, milyen benyomások értek az üzletben az
elmúlt egy hónapban? Milyen volt a fogadtatása a kézműves termékeknek?
Vegyes. Nagyjából három típusra tudnám osztani a vevőket, üzletbe látogatókat: vannak azok, akik nagyon lelkesek és mindenképp támogatnak egy ilyen kezdeményezést, vannak azok, akik lelkesek, de nem vásárlás szempontjából, hanem amolyan ötletgyűjtés gyanánt jönnek be, mert ők maguk is kézművesek, és vannak az abszolút energiavámpírok, akik szerint egy ilyen vállalkozásnak nincs létjogosultsága, pláne nem Szegeden, és vagy vakmerőnek, bátornak vagy naivnak neveznek. Mondanom sem kell, nem az utolsó csoport a kedvencem, bár sajnos van abban valami, amit mondanak, mármint értem és látom az érveiket a valóságban működni, de... de.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése