2015. február 3., kedd

Utószó - Epilogue


A Kézügyesek utóélete



Ahogy megírtam az előző posztot a bolt bezárásáról (Búcsú a Kézügyesektől), nagyon sok visszajelzést kaptam, hogy mennyire sajnáljátok, hogy ki kellene tartani, hogy egy üzlet bejáratásához ennél több idő kell, hogy miért nem költözünk a belvárosba, hogy miért, miért, miért?
Nos, ezért:




1. Az első és legfontosabb ok személyes, ugyanis sokkal, de sokkal több időt, energiát és pénzt emésztett fel ez a vállalkozás, mint gondoltam volna. Tehát ez az én hibám, nem jól kalkuláltam, többet kellett volna tervezni, számolni. Az ezzel kapcsolatos ok, hogy ez hobbinak indult, mivel nekem van egy tisztességes szakmám, amelyben 14. éve próbálom a személyes márkámat kiépíteni, és bizonyos értelemben, bizonyos nyelvpárokban (pl. szerb-angol, angol-szerb) talán azt is mondhatom, hogy sikerült is. Más szóval, egy idő után már nem motivált egy "pénzvivő" vállalkozás folytatása, miközben ott van nekem a "pénzhozó" tevékenységem, amit még szeretek is csinálni!
A személyes ok második része a családi nyugalom és napirend felborulása, amit a gyerekek különösen, de bevallom én is nagyon rosszul viseltem. Azt hittem, hogy mindenkinek jót tesz, ha anya egy kicsit elszakad otthonról és teszi a dolgát. De az elmúlt néhány hónap pont az ellenkezőjéről győzött meg - nemcsak az van, hogy szeretek otthon lenni, jó otthonról dolgozni, és hatalmas privilégium, hogy TUDOK otthonról dolgozni, hanem egy ilyen helyzetben, amikor két kisgyerekkel és segítség nélkül kell megoldanunk a hétköznapokat, létfontosságú, hogy minél több időt legyek, legyünk a kicsikkel, mert még igenis nagy az igényük rá!

2. A második ok természetesen anyagi. A bérleti díj és a rezsi (mint két legnagyobb tétel) nagyon kedvező volt (ár-érték szempontjából), de akkor sem lehet(ett) kitermelni egy ilyen jellegű kiskereskedelmi üzlettel. Nem dolgoztam nagy árréssel, annak érdekében, hogy az árak maradjanak a realitás szintjén. De más üzletek bezárása is bizonyítja, hogy a miénk nem egyedi példa (Szeretjük bolt Győrött (őket végül "megmentették"), Galagonya bolt Vácott), illetve az egyik országosan ismert webáruház bérlés szakértő csapat kiadványukban statisztikai adatokkal alátámasztva bemutatja, hogy a kiskereskedelem egyértelműen hanyatlik.

3. A harmadik ok a vevők hozzáállása, illetve fizetőképessége. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, hogy igényes a bolt, hogy szépek a termékek, hogy mennyire várták már, hogy egy ilyen bolt legyen Szegeden, azonban ez nem mutatkozott meg a konkrét vásárlásokban. Még a várva várt karácsonyi időszak sem hozott akkora fellendülést.

4. A negyedik ok kicsit ellentmondásos, és szintén csak "útközben" derült ki, nevezetesen azokból a termékekből, amelyekből volt fogyás, nem mindig volt azonnali utánpótlás. Ami természetesen érthető, hiszen többnyire egyszemélyes manufaktúrákról van szó, de akkor is:). Onnantól kezdve, hogy egy kézműves eladásra adja a fejét, azaz nemcsak a család és barátok boldogítására kézműveskedik, vállalja, hogy  a vevő igényeit igyekszik kiszolgálni. (A vevő ez esetben egy kiskereskedő is.) Tudom, sok a teendő (social media, emailek, megrendelések, tervezés, kivitelezés, postázás, egyebek), de ez onnantól kezdve, hogy valaki vállalkozást szeretne építeni, benne van a pakliban, ezzel számolni kell mind pénzben, mind időben.
5. Az ötödik ok a kézművesség mint hobbi vs. kézművesség mint hivatás magyarországi helyzetével kapcsolatos. Az én elképzelésem szerint vannak a kézművesek, akik autodidakta módon tanulnak, másoktól lesnek tippeket és ötleteket, és vannak az iparművész szintű kézművesek, akik pénzt és energiát szánnak saját technikájuk, termékük fejlesztésére, vagy új technikák elsajátítására. Hozzánk napi szinten jöttek be hobbi kézművesek megkérdezni, milyen módon tudnák behozni portékáikat. Nem számlaképesek, nincs sok cuccuk, nincs profiljuk, "csak úgy kézműveskednek". És ezzel nincs is semmi baj, sőt, a kézműveskedés szuper hobbi, de maradjon is hobbinak mindaddig, míg az embernek nincsenek saját ötletei vagy eredeti kivitelezési technikái. A sok hobbi kézműves ugyanis lenyomja a nem-hobbisok árait, csökkenti a kézműves termékek értékét és ezzel elindul(t) a kézműves piac egy általános hígulása. Hangsúlyozom, ez nem kritika, nem szemrehányás, ez egy ténymegállapítás, helyzetfeltárás.

Mindenesetre a Kézügyeseknek nincs vége, de hogy mikor, hol, kivel, miként lesz folytatása, azt egyelőre homály fedi...

2014. november 7., péntek

Búcsú a Kézügyesektől

Kedves blogkövetők, vevők, barátok, ismerősök!
Sajnos rossz hírt hozok, bár nekem most már nehéz az egészről negatív hangnemben írnom, mert megkönnyebbülés, hogy a döntés megszületett, és az irány (újból) megvan.
Történt az úgy, hogy majdnem napra pontosan egy éve indítottam útnak ezt a blogot, azzal az elképzeléssel, hogy az emberek többet, többen vásárolnak majd honi kézművesektől, ha megismerik őket, belátnak egy picit a kulisszák mögé... Túl sok energiát a bejegyzések angolra fordításán kívül nem fektettem a dologba, de szépen lassan beszippantott ez a világ, napi több órát töltöttem fotók nézegetésével, megosztásával, így úgy döntöttem, bevállalom, megcsinálom. Szegednek is jár egy olyan bolt, ahol a vásárlók KIZÁRÓLAG magyar termékekkel találkozhat. Félreértés ne essék, ez nem amolyan patrióta indíttatású kezdeményezés, csupán magamból indultam ki - én akkorra már évek óta magyar kézművesek portékáit ajándékoztam karácsonyra, névnapra, szülinapra, sőt, esküvőre is!
A vállalkozás másik pillére a programok lettek volna, ám ők nem valósultak meg, így a kétszintes üzlethelyiség bérlése értelmét veszítette, majd további pro-kontrák elemezgetése is oda vezetett, hogy ezt így, ebben a formában nem lehet tovább csinálni, mert semmilyen (sem anyagi, sem szellemi) szinten nem hoz töredékben sem annyit, amennyit elvisz.

Az okok és miértek megfejtésén is túl vagyok, tudom, hol hibáztam, tudom, mit kellett volna máshogy csinálni, de ahhoz, hogy újra nekiálljak a fentiek javításával egyrészt én túl kevés vagyok, másrészt nem érzek már motivációt (ehhez személyes, családi okok is hozzájárultak).

Ezért arra kérek minden kedves volt, jelenlegi és potenciális vevőt, segítsetek a készletet karácsonyig kisöpörni, mutassuk meg az alkotóknak, hogy igenis szükség van rájuk "vidéken" is, ajándékozzatok különlegeset, egyedit kedveseiteknek!
(A készlet mindettől függetlenül folyamatosan bővül, a héten már érkeznek a karácsonyi finomságok is, gyertek, nézzétek meg!)

És hogy lássátok, hogy a probléma sajnos nem egyedi, íme 4 írás (mind nagyon friss), amely a jelenlegi kézműves piacon tapasztalt problémákat, akadályokat ismerteti. Mind a négy hozzám közel álló vélemény, illetve általam hitelesnek és profinak minősített alkotóktól származik, ezért mutatom meg nektek is. Magánvéleményem természetesen nekem is van, és szívesen megosztom bárkivel, aki rá kíváncsi, csak a nagy plánumot nem akarnám vele untatni:)

http://kecsolaura.blogspot.hu/2014/03/meska-meska.html
http://vintagebazaar.cafeblog.hu/2014/10/22/nem-megy-nem-tudom-akarni-mar/
http://materraceramics.blogspot.hu/2014/11/szamvetes-szuletesrol.html
http://akicsihaz.hu/2014/11/hello-pin-magazin-viszlat-pin-magazin.html

A Kézügyesek bolt tehát január elsejével ebben a formában, ezen a helyen (Szentháromság 27.) megszűnik, de az adventi időszakban még nagy szeretettel várok mindenkit!

~

Ehhez a hajnali bejegyzéshez tartozik egy kiegészítő is, nevezetesen egy köszönetáradat, szeretném ugyanis megköszönni mindazoknak, akiktől sokat kaptam, és sokat segítettek:


Dalocsa Ági (GlooGloo), Móró Barbi és Szombatiné Prohászka Emese (Bogyó Babái) – mivel sajnos más városban laknak, csak emailben, fb-n tudjuk tartani a kapcsolatot, de ez őket nem tartott vissza attól, hogy minden dilemmánál, kérdésnél segítsenek és biztassanak. Köszönöm!

Vörösné Miklós Mariann (Reeed) – önzetlen és tiszta szívű ember, akinek problémamegoldási  és segítőkészsége irigylésre méltó! Köszönöm Neked is és Tamásnak is!

Dömösi Emese (LaLoba), Rákóczi Nóra (Calivita, Életmód klub programvezető), Babarczi Katica (TEP) – mind a három ember a maga ötleteivel, tanácsaival, tapasztalataival és kreativitásával nagyon sokat segített a legnehezebb időkben, illetve egészen váratlan pillanatokban. Nagyon bízom benne és szurkolok Nektek, hogy sikerüljön elérnetek mindazt, amit szeretnétek és amit kitűztetek magatok elé, mert megérdemlitek és mert mások is megérdemlik, hogy tanuljanak tőletek!

Szőke Virág (divja szparsa tetováló szalon) – mivel már több éve saját vállalkozásuk van, sokat segített átlátni annak nehézségeit, bukkanóit. Emellett több "díszletet" is tőlük kaptunk, amiért örök hála üldözzön! Köszönöm! 

2014. november 2., vasárnap

Szabó-Kis Dóra - Szelence ékszerek

1. Pár mondatban írd le, hogy mivel foglalkozol!
Szabó-Kis Dóri vagyok, a Szelence ékszerek megálmodója. Ékszereket készítek sokféle alapanyagokból: gyurmából, textilből, különböző üvegekből és ásványokból. És a fémekkel is barátkozom. A Szelence nekem is egy titokkal teli doboz, amiből minden gondolattal, tervrajzzal vagy megvalósult ékszerrel kicsit többet ismerek meg.
2. Miért pont ezeket az anyagokat választottad?
Az ékszergyurmával kezdődött minden. Kíváncsi voltam, hogyan működik az anyag, hogy képes vagyok-e a gondolataimat formába önteni. Hogy valami olyan keltsek életre, ami addig nem létezett.
Szóval kezdetben azt kerestem, ami mozdul és könnyen formálódik a kezem alatt. Azóta persze sok minden alakult, vannak olyan típusú ékszerek, amiket kérésre kezdtem el összerakni, vannak átalakuló ékszerek és újdonságok.
3. Mikor fedezted fel magadban a fogékonyságot, tehetséget?
Anyukám nyomott először ecsetet a kezembe kisiskolásként és vett nekem egy aquarell festéses könyvet (amit azóta is őrzök és lapozgatok). És anya volt az is, aki az első lila rózsás fülbevalóm után többre biztatott. Köszi, anya! 
4. Honnan merítesz ötleteket, inspirációt?
A környezetemből, bármiből.
Van, hogy a busz ablakán át a mellettem futó fákból, van, hogy a vonatból látott sárga sóvirágmezőből, de van, hogy a metró kék zúgásából születnek alkotásaim. Ezek lehetnek versek, lehetnek ékszerek vagy csak napomat vidámító gyorsan elillanó gondolatok.
Néha banális dolgokból jönnek a legjobb ötletek.
Néha még álmodom is a következő projektről! 
5. Mi a "civil" foglalkozásod?
Magyar szakos bölcsész vagyok, kreatív írást is tanultam az egyetemen. De most leginkább az ékszerekkel foglalkozom. :)
6. Melyik részét szereted a legjobban és melyiket a legkevésbé?
A tervezést szeretem a legjobban. Néha még az alkotás idejéből is lecsippentek a tervezés javára. De beszélgetni is nagyon szeretek a vevőkkel, mert az ő ötleteik, egyedi elképzeléseik révén olyasmi is alakul, amit én magad talán sosem hozok létre.
Amit legkevésbé szeretek, valószínűleg azért, mert nem vagyok a szakértője, a reklámozás.
7. Hogy néz ki egy munkanapod? Mikor, hol dolgozol?
Törekszem a jó időbeosztásra, de éjszakai bagoly vagyok (most is, amikor írom a válaszokat, 0 óra 2 perc van). Ilyenkor van egy felpörgésem a nagy nyugalomban és csendben.
A nappaliban van egy hosszú asztalom, sok fiókkal, meg fakkokkal teli polc, itt dolgozom. Egyszer majd szeretnék egy műhelyet, fehér bútorokkal, meleg tölgy fapadlóval és jó sok apró fiókkal :D
8. Hogy néz ki egy munkafolyamat?
Legtöbbször hónapokkal a megjelenés előtt szöget üt a fejembe egy gondolat (valójában több tucat), forgatom, ide oda pakolom őket az agyam szinapszisain át. Ekkor már morzsolódik belőle, majd papírra írom, később rajzolom őket. Aztán a polcom rekeszeiből rég nem használt anyagokat kerítek, vágok, reszelek, kidobok jó pár elrontott darabot, pengét cserélek és megint vágok, színeket gyúrok és persze új apróságokat is keresek a kedvenc helyeimen. És kész. (Természetesen ezután jön a háttér kigondolása, hangulat megteremtése, fények kukkolása, elkapása és az árulás, ami egy újabb kis történet lenne... :) )
9. Mi volt az eddigi legjobb/legérdekesebb/legfurcsább megbízás (csak ami elárulható:))?
A legjobb az, amikor a vásárló fantáziája elszabadul. Csináltam már Apple logót, nyuszis nyakláncot, de Noé bárkája hűtőmágnest is.
10. Hobbi vagy vállalkozás?
Inkább azt mondanám, hogy feladat, amit nagyon jólesik megtenni!
11. Mik a terveid a jövőre nézve?
Még több ékszer megalkotása :) A fémművesség kitanulása (kérdéseket szerető mesterek jelentkezését várom! :D ) Új és talán szokatlan elképzelések megvalósítása.
Első ötvös ékszereim:



2014. október 19., vasárnap

Szabó Nóra - NOSZA ékszerek

1. Pár mondatban írd le, hogy mivel foglalkozol!
Szabó Nórának hívnak, az alkotásaim NOSZA név alatt futnak. Ékszerkészítéssel foglalkozok, de szívesen elbíbelődök bármivel, a lényeg, hogy alkotni, újítani lehessen.
Nagyon vegyes a technika, amivel dolgozok. A kezdetek kezdetén - ami kb. 8-9 évvel ezelőtti időt jelent - drótékszereket készítettem. Aztán jött a sütőgyurma időszaka, ami inkább az alternatív ékszerek időszaka volt, eléggé szélsőséges, a tömegből kitűnni vágyó lányok érdeklődtek fülbevalóim iránt. Pl.: készítettem agyat, fület, hüvelyesborsót sütőgyurmából. A sütőgyurma után jött az újrahasznosítás időszaka, itt nagyon széles a paletta, amit anyagként felhozhatunk, hogy mit is használtam, pl. parafa, kávékapszula, söröskupak, gomb. Azt gondolom, hogy az újrahasznosítás a mai napig fontos helyet foglal el az alkotásaim között. Legújabb „szerelmemnek” pedig a fát említhetem, amire pirográf technikával dolgozok.

2. Miért pont ez(eke)t az anyago(ka)t választottad?
Szeretem a matt, natúr dolgokat. Azért a fent említett anyagokat választottam, mert egyrészt jó érzéssel tölt el a régi dolgok újrahasznosítása, jó érzés a már „semminek hitt valamiből” újat varázsolni, a fa lenyűgöz a maga természetességével.
A másik anyag - mint említettem - ami elvarázsol, a fa, jelen esetben a Tiszafa, mert most azzal kezdtem el dolgozni. Bevallom, még csak ismerkedek a megmunkálásával, de a jövőben semmiképpen nem szeretném elhagyni, nagyon tetszik a fa mintájának természetessége és tekintve, hogy a natúr, matt dolgokkal szeretek alkotni, egyik anyagként mindenképp a fával szeretnék dolgozni a jövőben is.

3. Mikor fedezted fel magadban a fogékonyságot, tehetséget?
Azt gondolom, ez már eléggé régre, kiskorra nyúlik vissza. Amióta az eszemet tudom, mindig is alkottam. Akár rajzolásról, varrásról, gyöngyfűzésről legyen szó, én mindig jelen voltam.

4. Honnan merítesz ötleteket, inspirációt?
Ez nagyon változó. Attól függ, mennyire vagyok fogékony, motivált pillanatomban. Ha épp toppon vagyok, bármi meg tud ihletni, de ha épp rossz passzban vagyok, egyszerűen félre kell tenni, hagyni kell, ha erőltetem, úgysem menne.

5. Mi a "civil" foglalkozásod?
Roma tanodában dolgozok, mint szakmai koordinátor, illetve órákat tartok. Szegregátumokban, vagyis roma telepen élő gyerekekkel foglalkozok, akik halmozottan hátrányos helyzetűek. A tanoda lényege, hogy olyan délutáni foglalkozást nyújtsunk iskola után, ami hasznos, fejleszt és motiválja is a társaságot.
A feladatom, hogy megszervezzem, kik, mikor, milyen foglalkozást tartsanak, milyen plusz programjaik legyenek a gyerekeknek és egyben én is tartok órát, ami főként kézműves foglalkozás. Mivel a munkámban főként a kézműveskedés domborodik ki, így nem nehéz vegyítenem a kellemeset a hasznossal, vagyis a munkát ötvözni a szórakozással.
Szerencsésnek mondhatom magamat, hiszen magát a munkámat is szeretem, hiszen jó cél érdekében működünk és ebbe belevihetem a hobbimat is, ami maga az alkotás.

6. Melyik részét szereted a legjobban és melyiket a legkevésbé?
Új ötletek életre keltését szeretem a legjobban, amikor valami újat találok ki. Még a fényképezést is szeretem, látni a végeredményt. Viszont az adminisztratív részét nem érzem annyira magaménak, ezen még dolgoznom kell.

7. Hogy néz ki egy munkanapod? Mikor, hol dolgozol?
Azokon a napokon, amikor tudom, hogy csak az alkotásnak szentelhetem minden percemet, olyankor akár egész nap gyártok, de igazából nincs kőbe vésve semmi, nem tudom feketén-fehéren leírni, hogy mikor dolgozok, ez alkotókedvtől függ. Amikor jön az ihlet és persze időm is engedi! Olyankor az otthonom válik alkotóműhellyé. Nincs külön hely, ahova eljárnék alkotni, ezt mindig otthon teszem.

8. Hogy néz ki egy munkafolyamat?
A munkafolyamatom eléggé sajátos. Soha nem rajzolok előre le semmit, nem tervezem meg papíron, mindig csak a fejben megszületett ötleteket próbálom életre kelteni. Ha már fejben le tudom futtatni a folyamatot, általában elkészíteni is sikerül.

9. Mi volt az eddigi legjobb/legérdekesebb/legfurcsább megbízás?
Azt hiszem, itt egy megrendelésemet említhetem, ami még a sütőgyurmás időszakomhoz köthető, ami természetesen az egyik elvont ötletem megrendelése volt. Interneten közzétettem egy „fül fülbevalót”, ami sütőgyurmából készült mini fül volt. A vélemények megoszlottak, volt, aki túlzásnak tartotta, volt, aki lelkesedett érte. Szerencsére a lelkesedés felé billent a mérleg nyelve és kaptam egyszer egy telefonhívást, hogy szeretnének rendelni tőlem néhány fület. Hát, azt hiszem ez eléggé érdekes megbízás volt, főleg amikor a sütőből kihúztam egy tepsinyi mini fület.

10. Hobbi vagy vállalkozás?
A kettő közé lőném be a dolgot. Több, mint hobbi, viszont kevesebb, mint vállalkozás. Szeretném fejleszteni magam, célom, hogy egyszer vállalkozássá nője ki magát a dolog, de azt gondolom, ahhoz még „zöld fülű” vagyok, sokat kell tanuljak.

11. Mik a terveid a jövőre nézve?

Még több újat alkotni! Olyan ékszereket a célközönség elé tárni, amivel magamnak is önigazolást adhatok, hogy kreatív vagyok, meg tudok újulni és amivel a környezetemet is boldoggá, stílusossá tehetem.

2014. október 15., szerda

Vörösné Miklós Mariann - Reeed

1. Pár mondatban írd le, hogy mivel foglalkozol!
Vörösné Miklós Mariann vagyok, 3 gyermek édesanyja, jelenleg családunk legkisebb tagjával vagyok itthon. Az utóbbi években, amennyire tudjuk, kis családunk életéből próbáljuk kiiktatni a vegyszereket. Ez motivált abban, hogy egyre több ismeretet próbáljak elsajátítani a természetes kozmetikumok készítéséről. Mindez a szívügyemmé vált, azóta natúr szappanokat, kozmetikumokat készítek, kizárólag természetes alapanyagok felhasználásával. Mindig nagy öröm számomra, ha mindezzel segíteni is tudok másoknak és emellett számtalan lehetőséget ad az új és kreatív ötleteim megvalósításához. Mindezekben a férjem is közreműködik, majd a végeredményt is ő jeleníti meg képekben.

2. Miért pont ezeket az anyagokat választottad?
Az elmúlt években igyekeztünk mellőzni háztartásunkból a vegyi anyagokat és főleg azokat a termékeket, amelyek csak kényelmi szempontból árasztották el a polcokat, de hosszú távon többet ártanak, mint használnak. A legelső a tusfürdő volt, amit szappanra cseréltünk, majd kíváncsiak lettünk, hogy hogyan is tudnánk mi magunk szappant készíteni otthon, teljesen természetes alapanyagokból. Ezután sorra lekerült sok minden más is a polcainkról.

3. Mikor fedezted fel magadban a fogékonyságot, tehetséget?
Akkor kezdődött, mikor kismamaként Juhászné Kovács Kornélia egyik előadását hallgattam, akitől nem sokkal később megtanultam a szappankészítést. Kaptam tőle akkor egy pici szappankát, kipróbáltam, és 1 hónap múlva ott ültem a tanfolyamán. Nagyon sokat tanultam Tőle, sorra jelentkeztem Nála az éppen aktuális tanfolyamra, így szinte mindegyiken részt is vettem. Mint sokan, én is a szappankészítés szerelmese lettem. Ennek köszönhetően rövid idő után már mindenütt szappan volt a lakásunkban.

4. Honnan merítesz ötleteket, inspirációt?
Mindig jönnek új ötletek. Az ünnepek, az évszakok is mindig inspirálnak. A férjemmel folyton ötletelünk, majd gyakran megvalósítunk. Ha csak gondolkodunk pl. egy gyógynövényről, annak jótékony hatásairól, legtöbbször továbbgondoljuk, hogyan tudnánk ezeket az értékeket átvinni egy szappanba vagy krémbe. Ha valaki személyes kéréssel, vagy esetleg bőrproblémával keres minket, szintén motivál, hogy megtaláljuk a számára megfelelő összetevőket és terméket. Egy-egy pozitív visszajelzés pedig mindent megér, ezért pláne érdemes folytatni, amit elkezdtünk.

5. Mi a „civil” foglalkozásod?
Civilben gyógypedagógus vagyok. Korábban autista gyermekeket, az utóbbi években tanulásban akadályozott gyermekeket tanítottam. Esténként a nőiesség jegyében táncot tanítottam. Jelenleg a legkisebbünkkel élvezem itthon az anyaságot és a családommal töltöm szinte minden időmet. Így nem sok jut bármi másra.

6. Melyik részét szereted a legjobban és melyiket a legkevésbé?
Minden részét élvezem a szappanok és kozmetikumok készítésének. Főleg, ha valami újat alkotunk. Türelmetlenül várom mindig, hogyan sikerült megvalósítani az elképzeléseinket. A fotókat a férjem készíti, az is mindig izgalmas, ahogyan az Ő szemével egy fotón megjelenik a végeredmény. Amit viszont a legkevésbé szeretek, az az idő, ami soha sem elég.

7.Hogy néz ki egy munkanapod? Mikor, hol dolgozol?
Nem dolgozom minden nap, csak hetente 1-2 alkalommal, akkor elvonulok a kis műhelyünkbe és kifőzök valamit.

8. Hogy néz ki egy munkafolyamat?
Kigondolom, eltervezem, majd a műhelybe elvonulok és elkészítem. Másnap vagy harmadnap megnézem a végeredményt, a kencéket tesztelem, a szappanokat felszeletelem, majd pihenni hagyom. Életem párja, amint ideje engedi, lefotózza, majd mindegyiküket becsomagoljuk, felcímkézzük. Végezetül bekerülnek az utazó dobozba, amelybe kíváncsi szemek nézegetnek, vagy a polcra és türelmesen várakoznak, míg valaki megszimatolja őket és magával ragadja.

9. Mi volt az eddigi legjobb/legérdekesebb/legfurcsább megbízás?
Talán a legérdekesebb megbízást tavaly december elején kaptuk. 1 hét alatt 250 db szappant kellett elkészítenünk. Megcsináltuk.:)

10. Hobbi vagy vállalkozás?
Olyan vállalkozás, ami hobbiból lett. És szeretem.

11.Mik a terveid a jövőre nézve?
Nagyon sok értéket őriz magában a természet. Testünk tisztán tartása, ápoltsága, kényeztetése megvalósulhat természetesen is. Ehhez még hozzáadjuk szívünket, lelkünket.
Mindezekkel szeretnénk megismertetni másokat is, a környezettudatos embereket, a kézműves termékek kedvelőit.

2014. október 14., kedd

Fischer Mónika - Kézügyesek blog

Múlt héten egy hónapos lett a Kézügyesek üzlet (https://www.facebook.com/Kezugyesek) - tudom, ilyet nem "illik" ünnepelni, de nekem ez is egy mérföldkő, így egy rendkívüli blogbejegyzéssel "ünneplünk" - most akasztják a hóhért, azaz az eddigi (és leendő) interjúalanyaim kérdeznek tőlem!

Fűzi Réka (Folenta) Miként és mikor fogalmazódott meg benned az a gondolat, hogy létrehozd ezt a kis üzletet?


Ezt a bolt nyitása óta sokan, sokszor megkérdezték tőlem, és sajnos mindenkit ki kell(ett), hogy ábrándítsak, mert nem tudok egy frappáns sztorival előrukkolni:). A prózai része: azt régóta tudtam, hogy vállalkozni szeretnék (fordítóként régóta vállalkozó vagyok, de igazi önálló vállalkozást még nem építettem). Azt is régóta tudtam, hogy  lenne kedvem egy közösségi tér megalakításához, ahol "kreatív"  emberek összedugják a fejüket és zseniális dolgokat alkotnak - így esett a választás egy programoknak is teret adó ajándékboltra.

Hanga Ágnes (Made of love) Hogy menedzseled a gyerekeket az üzlet mellett?


Hát, gyakran érzem úgy, hogy sehogy:). Ez a legnagyobb szívfájdalmam is, mert eddig sokat voltam a gyerekekkel és most úgy érzem, alig látom őket - persze tudom, hogy eddig szerencsés voltam és ez a "normális" helyzet, hisz a többség munka mellett neveli gyermekeit, de valahogy mégsem tudok ebbe a mostani helyzetbe belenyugodni. Én szeretek a gyerekeimmel lenni, de szeretem a munkámat is, és mivel nincs külső segítségünk, a párommal munkamegosztás van, úgyhogy minden napunk, minden percünk szinte pontosan be van osztva, mindenkinek megvannak a feladatai, nem nagyon vannak "üresjáratok". Ez a rendszer egyébként csak akkor működik, ha nincsenek rendkívüli helyzetek (pl. betegség).

Németh Erzsébet (Milevi) Hogyan sikerült eldönteni, kinek a termékei kerüljenek az üzletbe?


Egyetlen egy kritérium volt az elején - hogy nekem tetsszen:) Ez persze azóta némileg módosult, mert a vevők igényét kell kiszolgálni, nem a sajátomat, de az igényes kivitelezés továbbra is elsődleges szempont.

Móró Barbara (Móró Barbara Glass &Silver) Amikor elkezdted írni a blogot, vagyis amikor hosszú leírások születtek alkotókról (és munkát nem kímélve lefordítottad valamennyi választ) már megfogalmazódott benned a gondolat hogy szeretnél egy kis üzletet?


Nem, akkor még nem. Aranyos vagy, hogy ezt írod! Akkor egy kisebb szünet volt a megbízói oldalon (nem kaptam elég fordítást és unatkoztam:)), így volt időm bőven, agyalgattam, "kéne egy hobbi", gondoltam magamban, és úgy lett a blog:).

Czabarka Zsuzsanna (Fabrika műhely) Mely készségedet, tehetségedet veszi igénybe leginkább ez a tevékenység a mindennapi feladatok és az egész projekthez való viszonyulás vetületében? Szinkronban van-e ez az eredeti vágyaddal illetve elképzeléseddel, ami a vállalkozást létre hívta? Miért csinálod, mi motivál?


Hát, Zsuzsa, ha ezt egy hete kérdezed már mást választ mondanék, mint most. És egy hete is mást, mint tavasszal. Most egy kicsit elfáradtam, úgyhogy szerintem térjünk vissza a válaszra egy pozitívabb időszakban:).

Jávorfi-Bognár Ágnes (Borgica) Melyik részét szereted legkevésbé az üzlettel való munkádban?


Nem vagyok egy helyben ülő típus, úgyhogy nehezen viselem, hogy egy helyhez kötött vagyok az üzletben. Elfogadtam, hogy ennek egyelőre így kell lennie, de nagyon.nem.szeretem.

Szombatiné Prohászka Emese (BogyóBabái) Te magad is szoktál alkotni? Ha, igen, miket? Ha nem, milyen technika állna legközelebb a szívedhez?


Nem, sajnos nem. Utoljára gimiben jártam kézműves (kerámia) szakkörre - az közel állt hozzám, mert volt eleje és vége a folyamatnak, illetve volt egy megfogható eredménye:). Azóta, ha éreztem is vágyat vagy késztetést az alkotásra, az kimerült az ajándékcsomagolásban. Túl türelmetlen és túl kézügyetlen vagyok bármi máshoz:).

Zsuzsanna Barlog (Anzix) Mi a hobbid? Amitől jobb lesz a napod, ami felvidít!


Ez a hobbim! A szakmám, hivatásom a fordítás, úgyhogy nekem a Kézügyesek "csak" a hobbim:).

Vörösné Miklós Mariann (reeed) Melyik részét szereted leginkább a vállalkozásodnak és mik okoznak nehézséget közben, ha van ilyen?


Kezdem az utóbbival. Ágnes kérdésére válaszolva már elárultam, hogy mi az, ami a legjobban zavar, következésképpen ebből adódik minden nehézség is. Mivel ez egy egyszemélyes vállalkozás, vagyis, ha csinálom, megy, ha nem csinálom, nem megy, nagy a nyomás, a stressz, a határidők betartásának kényszere stb. Persze sokan gondolják, hogy a vállalkozónak könnyű, hisz nincs főnöke, azt csinál, amit akar, akkor, amikor akarja - de ez egyrészt nem így van, másrészt mindenki saját maga legrosszabb főnöke:)

A szervezkedés részét szeretem egyébként, de ebben is meg kell találni az egyensúlyt a hajcsárkodás és a laza kivárósdi között - esetleg egy finom manipulációval megspékelve:). 

Dömösi Emese (LaLoba) Kivel cserélnél helyet a történelemben, és miért?


Huhh, Emese, ez aztán a fogaskérdés! Fogalmam sincs. Senkivel. De nem nagyképűségből, hanem egyszerűen nem vagyok egy történelem rajongó, sosem szerettem az életrajzokat tanulni, engem az ilyen untat. Talán ha kort kellene választani, azt könnyebb lenne...


+1 
Dalocsa Ágnes (GlooGlooShop) Mik az első tapasztalatok, milyen benyomások értek az üzletben az elmúlt egy hónapban? Milyen volt a fogadtatása a kézműves termékeknek?

Vegyes. Nagyjából három típusra tudnám osztani a vevőket, üzletbe látogatókat: vannak azok, akik nagyon lelkesek és mindenképp támogatnak egy ilyen kezdeményezést, vannak azok, akik lelkesek, de nem vásárlás szempontjából, hanem amolyan ötletgyűjtés gyanánt jönnek be, mert ők maguk is kézművesek, és vannak az abszolút energiavámpírok, akik szerint egy ilyen vállalkozásnak nincs létjogosultsága, pláne nem Szegeden, és vagy vakmerőnek, bátornak vagy naivnak neveznek. Mondanom sem kell, nem az utolsó csoport a kedvencem, bár sajnos van abban valami, amit mondanak, mármint értem és látom az érveiket a valóságban működni, de... de.

2014. október 13., hétfő

Fazekas Melinda - az SZTE Karrier Iroda irodavezetője

1. Milyen foglalkozásokat fogsz tartani a Kézügyesek Galérián?
Pályatervezési és álláskeresési workshopot, tanácsadást

2. Mi a civil foglalkozásod?
Az SZTE Karrier Iroda szakmai vezetője, tanácsadója vagyok.

3. Hogy találtál rá a karrier tanácsadásra?
Pesten a Ford HR osztályán dolgoztam, itt ízelítőt kaptam a HR oldal elvárásaiból, kiválasztási szempontjaiból, majd - mivel nagyon sok minden kötött Szegedhez- a projektmunkát követően visszatértem és az SZTE Karrier Irodánál helyezkedtem el. Itt kezdtem el a tanácsadást és viszem azóta is nagy lelkesedéssel.

4. Mi a célod, mit szeretnél elérni a foglalkozásaidon?
Hogy a hozzánk fordulók tudatosabbá váljanak az álláskeresésben, meg tudják határozni a lehetséges, személyiségükhöz illeszkedő szakmai irányokat, elsajátítsák azokat a készségeket, mely képessé teszi őket eredményes pályázat elkészítésére, a kiválasztási folyamatban való sikeres részvételre.

5. Kiknek ajánlod a foglalkozásaidat?
A munka világába visszatérő anyukáknak, a pályamódosításban gondolkodóknak, azoknak, akik szeretnének munkahelyet váltani vagy elakadtak az álláskeresés folyamatában.

6. Vezetsz blogot is? Ha igen, miről (csak fotók vagy megosztasz kulisszatitkokat is?)
Nem sajnos, idő híján.

7. Mi volt az eddigi legnagyobb sikered ezen a területen?
Amikor egy vezetőt sikerült végigkísérnem a váltás folyamatán, de igazából minden olyan tanácsadási folyamatot sikernek könyvelek el, amikor a hozzám forduló megkap egy neki tetsző munkakört, ami pályakezdőnél, főleg speciális területen legalább akkora öröm!

8. Mi volt az eddigi legnagyobb élményű felkérés?
Egy újszentiváni tréning felkérés, ami meghozta a lelkesedést további tréningek vállalásához, illetve assessment centereken a megfigyelői szerep, mert minden alkalom élmény és más tanulságokat hoz.

9. Milyen fórumokon képzed tovább magad?
Szakmai tréningek egy pesti civil szervezet szervezésében, szakmai oldalak böngészése, most kezdtem egy mentálhigiénés és szervezetfejlesztői továbbképzést

10. Hobbi vagy vállalkozás?
Olyan időtöltés, amire bármikor szívesen vállalkozom!:)

11. Mik a terveid a jövőre nézve?

A tanácsadást szeretném minél inkább mélyíteni.